Újra itt

Na hát akkor a nagy szünet után ismét folytatnánk. :)

Mivel elég durva lenne mindent megírni egy bejegyzésben, ezért szép lassan adagoljuk az eseményeket, hogy nektek is könnyebb legyen elolvasni.
Miután Rita megérkezett elég sokat kellett dolgoznunk. Rita intézte az apartmanokat az életmentőknek, ő rendezte be őket, ő intézte a kulcsokat…stb. Kapott is mellé egy jó nagy pickupot, amibe elég sok cuccot lehetett pakolni.


Közben Zak, Marko és én összeraktuk a medencéket. Mivel az összes szivattyú szét volt szedve, szépen össze kellett csavarozni őket, és beindítani a rendszert. Emellett be kellett szerezni mindent, ami az egészségügyi ellenőrzésre kellett (hordágy, lélegeztetőmaszk…stb. Ha minden kész volt, kezdhettük a medence vizét vegyszerekkel rendbehozni. Ha már a klórszint, a ph érték, a keménység (igen, a víz keménységét is ellenőrzik), valamint az alkalinitás (ez nem tudom mi pontosan magyarul, de a ph-érték ingadozást szabályozza) is megfelelt, lehetett csinálni laboratóriumi teszteket. Ha a tesztek jól sikerültek, lehetett intézni a városházán az egészségügyi ellenőrzéseket (igen, minden városban külön külön végig kellett ezt járni). Ha az is sikerült, akkor minden készen állt a nyitáshoz.

Aztán szép lassan elkezdtek érkezni az emberek. Jött még két supervisor, Mitko (bolgár) és Goran (szerb). Úgyhogy a Bostoni management úgy néz ki, hogy Zak és én vagyunk az Assistant Division managerek, Rita, Marko, Goran és Mitko pedig a supervisorok. Zak alá tartozik Rita és Mitko, alám pedig Marko és Goran. Május utolsó két hetében folyamatosan érkeztek az emberek, úgyhogy minden nap valkinek rohanni kellett a buszpályaudvarra, illetve a reptérre, hogy felvegyük az embereket. Mivel rengeteg dolgunk volt, többüknek órákat kellett várni ránk. Mondjuk ez mindenhol így van, annak idején mi is szívtunk ezzel, amikor életmentők voltunk. Összesen van 60 medencénk, és kb 75 életmentő.

Szóval így kezdtünk neki a nyárnak. A nyár eleji rohanást már olvashattátok Ritától, úgyhogy azt én most ki is hagynám. :)

Én közben kaptam egy Dodge Chargert, aminek nagyon örül a fejem, Rita pedig egy Chevy Impalát, aminek pedig az ő feje örül.  Ja, és elköltöztünk Marlborough-ba egy ukrán párral, úgyhogy most egy kis nyugi van legalább. Bostonban egy kicsit zsúfolt már az iroda.